Vállizületi fájdalom okai. Hogyan előzhető meg a vállfájdalom?
Tartalom
Néhány egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen hatásos lehet a mindennapokban a fájdalom enyhítésére.
Hogyan épül fel a vállízület? A vállízület az egyik legnagyobb mozgásterjedelemmel rendelkező ízületünk, a felső végtag laza, szabad mozgását teszi lehetővé. A vállízület egy gömbízület, a felkarcsont feje és a lapocka ízületi vápája alkotja, melyek egy vékony porcgyűrű segítségével kapcsolódnak ha fáj a súlyzó. Speciális anatómiai felépítésnek köszönhetően bármilyen irányú mozdulatra képes.
Vállfájdalom 11 oka, 4 tünete és 5 kezelési módja [teljes tudásanyag]
A vállízület mozgatásáért és stabilitásáért nagy részben a környező izmok felelősek, elsősorban az ízületet körülvevő rotátorköpeny. Ez a négy izomból álló köpeny minden irányból körbeveszi és stabilizálja az ízületet.
Az izmok túlterhelése következtében az izomegyensúly azonban felbomlik, mely a vállfájdalom leggyakoribb oka.
Miért kezd vállizületi fájdalom okai fájni a váll? Annak ellenére, hogy a vállízületet testsúllyal nem terheljük, vállunk közvetve mégis nagy igénybevételnek van kitéve, hiszen kezünkkel számtalan tevékenységet végzünk nap mint nap, melyhez a vállízület juttatja el karunkat a térben bármely pontra.
Ezen tevékenységeket jobbára a testünk előtt vagy mellett végezzük, egyoldalúan terhelve ezzel az ízületet mozgató izmokat.
Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad. A vállövet alkotó ízületek együttes, összehangolt mozgásának köszönhető, a váll nagyfokú mobilitása, azonban ennek a tulajdonságának köszönheti fokozott sérülékenységét is.
Az izomegyensúly felbomlása pedig fájdalomhoz vezet, melynek leggyakoribb oka az izom túlterhelése. Az izmok a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, majd befeszülnek, melynek következtében idővel képtelenné válnak a mozgások kivitelezésére.
Ezek az úgynevezett degeneratív vállfájdalmak jobbára a túlterheléstől vagy az egyoldalú használat miatt alakulnak ki. A fájdalom hatására önkénytelenül is olyan tartást veszünk fel, melyben kevésbé fáj a váll, általában kissé előre, felfelé húzzuk.
A vállfájdalom okai
Ha ezt a testhelyzetet sokáig tartjuk fenn, kialakul egy ördögi kör: a váll fáj, ezért minimálisan mozgatjuk, ami miatt beszűkül a mozgásterjedelem, melyből kimozdítva ismét fájdalom jelentkezik. Ennek eredményeként olyan mértékű mozgásbeszűkülés is kialakulhat, vállizületi fájdalom okai mindennapi életünket is megnehezíti, ugyanis a hétköznapi mozdulatok, mint a ruha felvétele, vagy egy tárgy leemelése a polcról is lehetetlen feladattá válik.
Keresés A vállfájdalom ismertetése A vállak különösen hajlamosak a sérülésre, a húzódásra és rándulásra, illetve a fájdalommal járó merevségre, amelyet befagyott váll szindrómának is neveznek.
Ezt az állapotot befagyott váll szindrómának nevezzük. Fontos tehát, hogy kismértékű fájdalom esetén is rendszeresen mozgassuk át a vállízületet, hogy mozgásterjedelmét megőrizzük. Milyen egyszerű gyakorlatokkal enyhíthetünk a váll fájdalmán?
Néhány egyszerű gyakorlat segítségével kimozgathatjuk a vállízületet, nyújthatjuk izmait, visszaállítva ezzel a váll mozgástartományát. Az alábbiakban bemutatunk 5 gyakorlatot, melyek nagyjából összesen 5 percet igényelnek, és nagyban hozzájárulhatnak a vállfájdalom enyhítéséhez is.
Ehhez a felkart először vízszintes helyzetben oldalra kinyújtjuk, majd könyököt 90 fokban behajlítva az alkart felemeljük. Az alkart felfektetjük magunk mellett az ajtófélfára.
Mi okozhat vállfájdalmat? - A vállízületi arthrosisról
Támadó állást veszünk fel, majd a törzs mozdítása nélkül előre dőlünk B. Ügyeljünk arra, hogy a két váll párhuzamos maradjon, ne engedjük az ellentétes vállat előre dőlni. Ezt a pozíciót tartsuk 15 másodpercig. Ezután a felkart 90 fok fölé emeljük, és így támasztjuk ki alkarunkat, majd előre dőlve ismét 15 másodpercig nyújtjuk C. Végül 90 fok alá visszük a kart és így is megismételjük a gyakorlatot A. A másik kart is ugyanígy mindhárom pozícióban megnyújtjuk.
Németh Ágnes A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak. Ez gyakran az ízület stabilitásának rovására megy, így ez az ízület, mely a leggyakrabban ficamodik.
Ehhez csípőszéles terpeszbe állunk, hátunkat kiegyenesítjük, két kezünket a hátunk mögött összekulcsoljuk, a vállakat pedig lefelé toljuk. A két kart hátunk mögött megemeljük, ügyelve rá, hogy közben ne dőljünk előre és ne emeljük fel vállainkat se.
Ezt a pozíciót is 15 másodpercig kitartjuk, majd karunkat lassan leengedjük és ellazítjuk. Ehhez az egyik kart felemeljük a fejünk mellé, majd behajlítjuk úgy, hogy a kézfejet a két lapocka közé helyezzük. Másik kezünkkel fejünk fölött átnyúlva megfogjuk a behajlított kéz könyökét és elkezdjük hátra és magunk felé húzni azt.
A gyakorlatot mindkét karral elvégezzük, másodpercig kitartva, majd ellazítjuk a karokat.