Glükózamin és kondroitin oldal

Hatástalan a kondroitin és a glükózamin Az elmúlt 10 évben egyre gyakrabban javasolják az irányelvek, a háziorvosok és a reumatológusok az ízületi porc két alkotóelemének, a kondroitinnak és a glükózaminnak az alkalmazását. Ezek a szerek recept nélkül kaphatók, és fogyasztásuk egyre nő: ban csak a glükózaminra 2 milliárd dollárt költöttek a betegek, 60 százalékkal többet, mint ban, és ennek a tendenciának a folytatódása várható.

Értékelés A működő szövetek sejtjei nem tapadnak szorosan egymáshoz, a sejtek között tér található, melyet támasztószövet tölt ki. A támasztószöveteknek két fő alkotója van a rugalmas rostok és a glükozamin. A rugalmas rostok térhálós szerkezetet hoznak létre, ami az adott szövetféleség vázát alkotja.

Mindkét szer részben felszívódik a bélből, és többen azt feltételezik, hogy eljutnak az ízületekbe, beépülnek az ízületi porcba, és ezzel javítják annak állapotát. A kondroitinra és a glükózaminra vonatkozó vizsgálatok ellentmondásosak: a jelentős fájdalomcsökkenésről beszámoló tanulmányok gyakran gyenge minőségűek és kicsi az elemszámuk, míg a nagy, megfelelő metodológiájú vizsgálatokban sokszor csak csekély hatás mutatkozik, vagy éppen semmilyen.

A szerzők metaanalízisükkel arra kerestek választ, hogy csökkenti-e a kondroitin, a glükózamin vagy ezek kombinációja a térd- és csípőízületi fájdalmat és hogy mérsekeli-e az ízületi rések radiológiailag kimutatható beszűkülését. Mivel csak a nagy esetszámú és jó minőségű tanulmányokat elemezték, a szóbajöhető 58 közlemény közül végül et választottak ki analízisre.

A statisztikai elemzés előtt úgy döntöttek a kutatók, hogy a klinikailag jelentős eredmény minimumának azt tekintik, ha a szer és a placebo hatásának különbsége legalább 0,szerese a szórásnak.

• JutaVit Glükozamin Kondroitin MSM filmtabletta x | BENU Online Gyógyszertár
• VitaKing Glükozamin + Kondroitin + MSM - 60db tabletta » VitakingShop webáruház

Az eredményeket azonban — a látványosabb és érthetőbb interpretáció céljából — nem szórás egységekben fejezték ki, hanem az adatokat egy 10 cm-es vizuális analóg skála adataivá transzformálták. A 10 tanulmányban összesen személyt vizsgáltak, akiknek medián glükózamin és kondroitin oldal 62 glükózamin és kondroitin oldal volt és a nők arányának mediánja 68 százalék. A tünetek fennállásának tartama vizsgálatonként változó: volt, amelyikben legalább 6 hónapja, és volt, amelyikben több mint 10 éve álltak fenn.

A követési idő 1 hónaptól 36 hónapig terjedt. Az ízületi fájdalom a vizuális analóg skálán kifejezve a kondroitin hatására 0,3 cm-rel, a glükózamin hatására 0,4 cm-rel és a két szer kombinációjának hatására 0,5 cm-rel csökkent a placebóhoz képest — egyik eredmény sem érte el a klinikailag jelentős hatás minimumát, azaz a 0,9 cm-t.

Fontos megegyezni, hogy hagyományos statisztikai vizsgálat esetén a gyógyszerek hatása szignifikánsnak adódott volna 95 százalékos szintenazonban a szignifikancia semmit sem ér, ha a hatás nagysága olyan jelentéktelen, hogy a betegek gyakorlatilag semmilyen fájdalomcsökkenést nem tapasztalnak.

Említésre méltó még, hogy a készítmények gyártói által szponzorált vizsgálatokban jelentősen, 0,5 cm-rel nagyobbnak adódott a fájdalomcsillapító hatás, mint a független vizsgálatokban. Az ízületek radiológiai vizsgálata kimutatta, hogy sem a kondroitin, sem a glükózamin, sem kombinációjuk nem változtatta meg az ízületi rés beszűkülését.

Betegek tömegei vélik úgy, hogy jó hatással van rájuk a glükózamin és a kondroitin. Ennek számos oka lehet, a placebohatástól kezdve a betegség hullámzó menetéig.

Monduk Péter Zoltán, reumatológus szakorvos. Először is szeretném az ízületi fájdalomhoz vezető okokat számba venni. Az ízületi fájdalom több helyről eredhet.

Mivel egyik szer sem veszélyes, nem okoz problémát, ha ezek a betegek folytatják szedésüket, feltéve hogy vállalják az ezzel járó költségeket. Azt azonban semmiképpen sem javasolják a szerzők, hogy az állam vagy a betegbiztosítók támogassák a glükózamint vagy a kondroitint, és helytelennek tartanák azt is, ha olyan betegeknek javasolnák ezeket a készítményeket, akik még nem szedték őket.

Forrás: Simon Wandel et al. British Medical Journal,c doi: Weisz Júlia.